Babára várva 2. rész – Összekuszálódott hormonrendszer

Posted by:

Megkésve bár, de törve nem, íme a még februárban útnak indított cikksorozat második része. Az első részben a test felkészítéséről volt szó, most a fogantatás szempontjából közvetlenül fontos rendszerünkről, a női hormonrendszerről elmélkedünk picit.

Bennünk, nőkben a serdülőkortól a változókorig havonta egy pete érik meg. Ez a megérett és ovuláció (tüszőrepedés) alatt kiszabadult pete elkezd lefele vándorolni a petevezetéken keresztül a méhbe, ahol a megvastagodott méhnyálkahártyába ágyazódna bele, ha megtermékenyülne. Amennyiben a pete nem termékenyül meg (és életünkben általában csak néhánnyal történik meg…), a megvastagodott méhnyálkahártya lelökődik: létrejön a menstruációs vérzés. Hormonális szempontból ez – leegyszerűsítve – úgy zajlik, hogy az ovuláció előtt a szervezet ösztrogént termel, ami segíti újjáépíteni a menstruáció alatt lelökődött nyálkahártyát, ovuláció után pedig – amikor a pete már kiszabadult – progeszteron (sárgatest hormon) termelődik, ami előkészíti a méhet az esetlegesen megtermékenyült pete beágyazódására. A két hormon termelődését az agyalapi mirigy szabályozza (FSH, LH), és rendszerint e kettő hormon szintje változik kedvezőtlenül bennünk, amely változás aztán a problémákat okozza. Nem pusztán az okozhatja a galibát, hogy egyikből vagy másikból kevés vagy épp sok van, hanem a két hormont egymáshoz viszonyítva is vizsgálni kell. További fontos szereplői a rendszernek a prolaktin, valamint a már említett FSH és LH. Súlyosabb, összetettebb probléma esetén „oldalszálként” (vagy épp fő problémaként) bekúszhat a történetbe a pajzsmirigy is a maga T3 és T4 hormonjával, valamint az őket irányító TSH hormonnal. Ez utóbbit szintén az agyalapi mirigy szabályozza, érthető tehát, hogy ha az egyik alrendszerben zavar támad, az hatással van a másikra is. Olyan ez, mint egy zenekar. Az agyalapi mirigy a karmester, az egyes hormonok pedig a zenészek, akik csoportokba tömörülnek, mint a zenekarban a fúvósok, vonósok, ütőhangszerek, stb.

Az egyensúly felbomlása a legkülönbözőbb problémákat, tüneteket okozhatja: későn jön az első menzesz, túl rövid, túl hosszú a ciklus, vagy épp rendszertelen. Erős, darabos, fájdalmas a vérzés, termékenységi zavarok alakulnak ki, hőhullámok, izzadás gyötör minket, túlzottan elnyúlik a vérzés, vagy épp folyamatos, pecsételő vérzést tapasztalunk.

Természetesen a ciklus szabályosságát sok minden más is befolyásolhatja, pl. lelki tényezők (stressz, mély szomorúság, depresszió), táplálkozással összefüggő tényezők (drasztikus fogyókúránál, kóros soványságnál a ciklus leállhat, de a túlzott cukorbevitel is okozhat problémát). Kezeléskor ezeket a tényezőket ki kell zárni, és ha valóban hormonális a probléma (vérvétellel igazolható), akkor annak megfelelően – amennyiben a probléma “súlyossága” megengedi – orvosi felügyelettel meg lehet próbálkozni a természetes módszerekkel való kezeléssel, tehát olyan gyógynövények alkalmazásával, amelyek képesek a hormonrendszerünkre hatni valamilyen módon.

0