Babára várva, 3. rész – Mi miért felelős?

Posted by:

Ebben a részben röviden áttekintjük, hogy melyik hormonnak mi a szerepe ebben a nagy, összefüggő összjátékban.

Az FSH, hivatalos nevén tüszőserkentő hormon (follikulusz-stimuláló hormon) az agyalapi mirigyben termelődik. Maga az agyalapi mirigy egy parányi, fél grammos szerv, ám nagyon fontos szerepet játszik a testszerte fellelhető belső elválasztású mirigyek (azok a mirigyek, amelyeknek a váladéka közvetlenül a véráramba ömlik, ez a váladék maga a hormon) működésének szabályozásában, tehát a hormonrendszer karmestereként is nevezhetjük. A karmester elülső lebenyében termelődik a tüszőserkentő hormon, ami a nő szervezetében a petesejt érését, míg a férfiben (igen, nekik is van ilyen J), pontosabban a férfi heréiben a hímivarsejt képződését váltja ki.

Az LH, azaz luteinizáló hormon a tüszőrepedést váltja ki, átlagosan a ciklus 14. napján. Ez teszi lehetővé, hogy a petesejt kiszabaduljon, és megkezdje vándorútját a petevezetékben a méh felé. A megrepedt és petefészekben maradt tüszőből pedig sárgatest alakul ki, ami a progeszteront termeli a ciklus második felében.

A prolaktin, vagyis a tejelválasztást serkentő hormon az anyatej képződését indítja meg az emlőben, valamint magát az emlőt készíti fel a nagy feladatra, mivel kiépíti az emlőmirigyeket (több más hormon segítségével) Szintén az agyalapi mirigyben termelődik, méghozzá az elülső lebenyben. A prolaktinnak tehát elsősorban a terhesség során van nagy szerepe, de a szülés után is fontos, mivel gátolja a menstruációs ciklus újraindulását. Egészen pontosan gátolja többek között a tüszőrepedés-serkentő hormont. Ezért mondták nagyanyáink, hogy aki szoptat, az nem eshet teherbe, de persze ez nem mindig igaz.

Az ösztrogén és a progeszteron a petefészkek által termelt hormonok.

Az ösztrogének szteroidhormonok, női nemi hormonok, amelyek az elsődleges és a másodlagos női nemi jellegek fejlődéséért felelősek. Az ösztrogének mint szteroidhormonok zsírszerű anyagok, amelyek a vér koleszterinjéből alakulnak át bizonyos enzimek segítségével, több lépcsőben ösztrogénekké. Amennyiben épp nincs „kéznél” a megfelelő enzim, vagy épp nem működik, ösztrogén helyett tesztoszteron választódhat ki. A petefészek két fajta ösztrogént termel, az ösztradiolt és az ösztront (az ösztrogén harmadik fajtáját, az ösztriolt a máj hozza létre az előző kettőből, amikor a vér segítségével odajutnak). Az ösztrogént a menstruációs ciklus első felében termeli a petefészek, pontosabban az FSH hatására érésnek induló tüsző. Ez készíti fel a méhet a terhességre. Amikor elegendő töménységű a tüsző által termelt, és a véráramba jutott ösztrogén mennyisége, az agyalapi mirigy akkor kezdi termelni a már ismert luteinizáló hormont, aminek hatására megreped a tüsző és kiszabadul a petesejt.

Az ösztrogén nem csak a termékeny korú nőkben fontos, hanem minden korban, hiszen nem csak a tüszőérési folyamatban vesz részt. A szervezet más fejlődési folyamataihoz is hozzájárul, pl. a csontok kialakulásában is szerepet játszik (egészen pontosan a csöves csontok érésében és növekedésében). Ezért van az, hogy a változókor után, amikor drasztikusan csökken az ösztrogén mennyisége a szervezetben, ezzel egyenes arányban nő a csontritkulás kialakulása.

A progeszteron is egy szteroidhormon, amit a megrepedt tüszőből kialakuló sárgatest termel a ciklus második felében, a menstruáció előtti napokban pedig hirtelen lecsökken. A progeszteron az egyik fő terhességi hormon, a méhbelhártyát serkenti egy védő és tápláló folyadék kiválasztására, ami elősegíti a megtermékenyített petesejt beágyazódását, valamin a méhlepény kialakulását. Amennyiben nem termékenyül meg a petesejt, a sárgatest aktivitása drasztikusan csökken, a ciklus kb. 25-26. napja környékén, tehát a progeszteron szint is hirtelen lecsökken a vérben, ami pedig kiváltja a méhnyálkahártya lelökődését, tehát megindul a menstruáció. Terhesség létrejötte esetén viszont fenntartja a szervezet a magas progeszteron szintet (sőt, egyre feljebb viszi azt), de a méhlepény az első trimeszter végén teljesen átveszi a sárgatesttől a progeszteron-termelés szerepét. A köztes időszakban, nagyjából a 7-8. héttől termel már progeszteront a méhlepény, de még nem elégséges mértékben. (Ebben az „átállásos” időszakban pont emiatt gyakori a vetélés.) Közben még egy fontos hormont meg kell említeni, mégpedig a HCG (humán koriongonadotrop hormon), ami a másik fontos „terhességi” hormon. Ennek a vizeletben megjelenő koncentrációján alapulnak pl. a terhességi tesztek. A HCG felelős azért, hogy a terhesség első trimeszterének végéig megnyújtsa a petefészek progeszteron-termelését. Vetélés kockázatakor nem csak progeszteron tartalmú szereket szoktak adni, hanem HCG-t is, injekció formájában („jó hír”, hogy ez fokozza a hányingert, hányást, az amúgy is küszködő várandós anyukánál).

A teljesség igénye nélkül átvettük tehát női ciklusunk legfontosabb szereplőit. A következő részben viszont áttérünk arra, hogy milyen gyógynövényekhez nyúlhatunk, ha felborul a zenekar egysége bennünk.

0