Ezen az oldalon néhány alapvető gyógynövényről olvashatsz, illetve segítünk Neked eligazodni a gyógynövényfogyasztás káoszában: mi mire való, mikor érdemes, ajánlatos fogyasztani, mikor nem szabad, stb., és néhány hasznos receptet, tanácsot is találsz majd, amelyeket alkalmazhatsz otthon. További receptekért, tanácsokért fordulj hozzánk bizalommal, egy kis beszélgetés, kikérdezés után panaszaidra személyre szabott gyógynövénykeveréket állítunk össze.

A gyógynövények létjogosultsága napjainkban

Apróbojtorján

Az apróbojtorján (Agrimonia Eupatoria) a rózsafélék családjába tartozik, a herbáját (föld feletti virágos hajtását) használják fel gyógyászati célra. Fontos, hogy a gyűjtés során termés ne legyen a növényen.

Hatóanyagai közül megemlítendők a fitoncid anyagok (növényi antibiotikumok), flavonoidok (növényi festékanyagok) a kovasav, csersav, szerves savak.

A csersavnak köszönhetően összehúzó hatása van, tehát a nyálkahártyát, ereket húzza össze. Ez igaz szájnyálkahártya esetében is, a szájban található afták, egyéb gyulladások könnyebben gyógyulhatnak, ha apróbojtorjánnal öblögetünk, illetve belsőleg is alkalmazzuk.

Immunerősítő hatását elsősorban kovasav tartalmának köszönheti, ami serkenti a fehérvérsejtek képződését, ezáltal az immunvédekezést.

Májvédő és epeserkentő hatása is ismert (ez pedig elsősorban triterpén tartalmának köszönhető), segít az apróbb epekövek kiürülésében.

Enyhe vízhajtó hatású.

Aranyvessző

Bár egy biológus barátom ősi, gyűlölt ellenségnek, undorító agresszív gyomnövénynek tekinti az aranyvesszőt, ami kiszorítja a hazai, őshonos populációt (meg kell jegyeznem, ezt a gyógyszerkönyv is megállapítja…), én másképp látom a helyzetet. Számomra az aranyvessző egy igen hasznos, és szép gyógynövény. A fészkesvirágúak családjába tartozik, a herbáját gyűjtjük (vagyis a föld feletti, lágy szárú virágos hajtást).

Vese- és húgyúti gyulladások esetén mindenképpen érdemes fogyasztani, hiszen elsőrendű kiválasztószervi átmosó. Vesekő vagy vesehomok eltávolítására is használható egy megfelelő keverékben. Vízhajtó hatása is van, tehát vizesedés vagy reumatikus/köszvényes panaszok esetén is alkalmazható a keverékekben (mivel segít eltávolítani a húgysavkristályokat is a szervezetből). Elsőrendű máj- és epetisztító, méregtelenítő kúrák elengedhetetlen tényezője. Májtisztító hatása révén ekcéma vagy egyéb bőrprobléma esetén is hasznos lehet, ekcéma esetén külsőleg is. Magas várnyomásúak előszeretettel fogyasszák, mert vérnyomás csökkentő hatása is van. (Ebből következik, hogy akinek gyakran alacsony a vérnyomása, az inkább kerülje ezt az értékes gyógynövényt.) Használható ezen kívül megfázás megelőzésére vagy kezelésére, lázcsillapításra, és hasmenés ellen is.

A már fent említett vérnyomáscsökkentő hatása miatt alacsony vérnyomásúak keressenek más gyógynövényt a panaszaikra (pontosabban a szakember figyeljen oda erre…). Ezen kívül ellenjavallt a fogyasztása szív- és veseeredetű ödéma esetén, valamint várandósság alatt. (Szoptatás alatt már fogyasztható a gyógyszerkönyv szerint.)

Csalánlevél

A csalán, annak ellenére, hogy sokak számára csak egy gyomnövény, igen hasznos gyógynövény és táplálék is. Levelét és hajtását a népgyógyászat számos területen használja, külsőleg és belsőleg egyaránt. A nagycsalán (Urtica dioica) a legelterjedtebb, lágyszárú évelőnövény. Elsősorban a növény föld feletti részét, levelét használják, de a gyökere is sok problémára adhat gyógyírt.

Legfőbb hatóanyagai a glikozidok, hangyasav, flavonoidok, klorofill, cseranyag, ásványi anyagok, vitaminok.

Hatását tekintve elsőrendű vértisztító növény (különösen alkalmas a tavaszi méregtelenítő kúrákhoz), emellett vérképző is, tehát vérszegénység esetén is hasznos kiegészítő lehet. Vízhajtó hatású, ezért mindenféle vese- és húgyúti panaszoknál, valamint reumatikus panaszoknál, ízületi fájdalmaknál is alkalmazható. Immunerősítő is, és cukorbetegek teakeverékéből sem hiányozhat. A fekélyes betegségben szenvedők is jegyezzék meg ezt e gyógynövényt, mert adstringens (összehúzó) hatásának és U-vitamin tartalmának köszönhetően elősegíti a fekélyek gyógyulását. Ideges eredetű fekélyekre orbáncfűvel párosítva még jobb az eredmény.

Ha tisztán (önmagában) fogyasztjuk a csalánlevelet, akkor maximum két hónapig tehetjük, ezután legalább egy hét szünetet kell tartani. A csalán mikroszőrei ugyanis belegabalyodnak a vékonybél mikrobolyhaiba, ami hasfájást okozhat. Ezért kell szünetet tartani, és megvárni, míg megtisztul a bél ezektől a mikroszőröktől.

Csipkebogyó

A csipkebogyó a rózsafélék családjába tartozó növény, melynek az áltermését használja a népgyógyászat, vagyis a piros, különleges ízű bogyóit.

Hatóanyagai közül kiemelkedő a C-vitamin tartalma (200-250mg/ 10dkg), de tartalmaz még azon kívül illóolajakat, jódot, ásványi anyagokat, különböző szerves savakat, falvonoidokat és karotinoidokat is.

Felhasználását tekintve azt kell figyelembe venni, hogy mit szeretnénk kinyerni a növényből. Ha a C-vitamin tartalmát szeretnék kihasználni a növénynek egy megfázáskor, vagy immunerősítő kúra részeként, akkor hideg vizes áztatással készítjük el a csipkebogyó teát (ugyanígy járunk el a B-vitaminok kinyeréséhez is). Ellenben ha az ásványi anyagokhoz, nyomelemekhez akarunk hozzájutni, akkor már meleg vizes kivonatot kell készítenünk (forrázat). Pl. jódhiány esetén ajánlatos az alkalmazása.

Immunerősítő hatásán kívül erős roboráló szer, érfal erősítő, tehát érrendszeri panaszoknál is alkalmazhatjuk, valamint bőrpanaszoknál, égési sebeknél, rovarcsípésnél kiegészítő kezelésnek.

Pajzsmirigy túltengésben szenvedők csak óvatosan, kis mértékben fogyasszák, ugyanígy kell eljárni autoimmun betegségeknél, nehogy fellobbanást okozzon.

Diólevél

A dióbélen kívül ennek a növénynek több része is hasznosítható. A népgyógyászat a levelét és a termés húsos burkát használta régen, ma már csak a levelét, az abból készült főzetet használja parazitaellenes szerként.

A diólevélben található anyagok többek között:

  1. juglon – keserű anyag, serkenti az emésztőenzimek termelődését (ahogy minden keserűanyag tartalmú növény), ezzel javítja az emésztést. A juglon bizonyítottan vírus- baktérium- és gombaölő tulajdonsággal bír.
  2. juglandin – alkaloid (a gyógyszeripar előszeretettel alkalmazza az alkaloid vegyületeket, de az élvezeti cikkekben is megtalálhatók – pl. nikotin, koffein – , egyes alkaloidok azonban már egészen kis mennyiségben is mérgezőek).
  3. tannin – cseranyag, amit már ismerhetsz, kedves Olvasó. A cseranyagoknak nyálkahártya összehúzó hatásuk van, javítják a bélrendszer állapotát
  4. Flavonoidok: növényi színanyagok, amik gyulladáscsökkentő és erős antioxidáns hatással bírnak.
  5. C-vitamin: erős antioxidáns vitamin, a szervezetben többszáz folyamatban játszik szerepet. (Pl. segíti a máj munkáját, immunrendszer erősítő, stb.)
  6. Illóolajak
  7. Tujon: ez az anyag erősen megterheli a májat, emiatt kell a diólevelet főzve elkészíteni. Főzés hatására csökken ez a “mérgező” tulajdonság. (ha a diólevél teakeverékekben fordul elő, csak kis mennyiségben, az nem)

Hatását tekintve a diólevél fertőtlenítő – tisztító hatású. Gombaölő, ezért ekcémára, hajkorpára is hatásos lehet. Féregűző, bélfertőtlenítő és gyulladáscsökkentő.

Külsőleg, a bőr és a haj gombás/ekcémás kiütéseinek kezelése mellett fagyásos sérüléseknél is jótékony lehet.

Diólevél

Gyermekláncfű

A fitoterápia majdnem az egész növényt használja: gyökér, szár, levél.

A növény nemzetségneve (taraxacum) egy régi felhasználási módjára utal (szemgyulladás = taraxis). Levelei igen értékes hatóanyagokat tartalmaznak: keserűanyag (taraxacin), szerves savak, inulin (ez a cukorbetegek számára fontos!), tejnedv, cseranyag, triterpén. Magas az ásványi anyag tartalma, különösen a virágzás előtti fiatal leveleknek, ezen belül is igen gazdag káliumban. Vitamintartalma is említésre méltó: C-vitamin, B-vitaminok (pl. sok kolin/cholin), D-vitamin. Ez utóbbiból inkább a gyökerében található nagyobb mennyiség. A levelekben még figyelemre méltó a luteinfesték-tartalom, ami a szempanaszokra is segítséget nyújt.

Hatását tekintve első számú májtisztító növény, igen hatásos tavaszi fáradtság ellen is, mivel vértisztító hatása is van Epepanaszoknál epehajtó hatása van, javítja a gyomor működését (keserűanyag-tartalma elősegíti az emésztőenzimek termelődését), koleszterin-szint csökkentő, ezen kívül immunerősítő és nyugtató is.

Elsősorban forrázatot szoktak készíteni a leveléből, de a gyökerét is érdemes használni, főleg a cukorbetegeknek, hiszen a növény magas inulintartalma ott koncentrálódik. A friss leveleket, még virágzás előtt kora tavasszal begyűjthetjük (de csak tiszta helyről!!!), és salátaként vagy főzelékként elkészíthetjük.

Egyes helyeken a pitypang virágát is felhasználják: cukorszirupban főzve sűrű, mézszerű anyagot kapunk, amit mézként használunk fel. Ebben is megtalálhatók a növény értékes hatóanyagai.

Gyermekek óvakodjanak a növény szárának megkóstolásától, hiszen a benne levő tejnedv számukra mérgező.

Pitypang

Katáng

A mezei katáng – (Cichorium intybus)

A kék virágú mezei katáng évelő gyomnövény, utak mentén, parlagterületeken, száraz réteken gyakori. A fészkesvirágúak családjába tartozik ez a növény is. A fitoterápia a gyökerét és a herbáját (föld feletti virágos, lágy szárú hajtás) hasznosítja.

Hatóanyagai a fenolkarbonsavak, polifruktozánok (inulin!!!), aromás savak, mint a kávésav, a cikóriasav és a klorogénsav. A májtisztítás, emésztésjavítás szempontjából nagyon fontos a csersav tartalma, valamint keserűanyag tartalma.

Méregtelenítő hatású, máj- és epebántalmakra javasolják, mivel serkenti ezen szervek működését, anyagcseréjét. Az emésztés javításban is fontos szerepet játszik (már csak a máj tisztító hatása miatt is) cseranyag tartalmánál fogva, mivel így nyálkahártya összehúzó és regeneráló hatása is van. Keserű anyag tartalma pedig elősegíti az emésztőenzimek fokozott termelődését, ezáltal a táplálék minél teljesebb lebontását, hasznosulását. Étvágyjavító hatása is ismert. Magas inulin tartalmánál fogva kíméli a hasnyálmirigyet, így cukorbetegek diétájába is bátran beilleszthető.

Külsőleg bőrfertőzésekre is hatásosnak bizonyult a fürdővízhez keverve, valamint arc- és dekoltázs pakolásként. Ehhez (a pakoláshoz) a gyökérrel együtt megfőzött és pépesített növényt kell az arcra és a dekoltázsra felhelyezni. Frissítő, tonizáló hatást érünk el általa. Régebben szembetegségekre is használták (belsőleg és borogatásként is).

A katángkóró volt régen a szegények kávéja, ma pedig kávépótlóként széles körben elterjedt: a növény gyökerét pörkölik, majd darálják, ebből lesz a cikória kávé (frank kávé, gyerek kávé). Sokszor a pitypang gyökerét is hozzáadták a katánghoz.

Kisezerjófű

Ez a gyönyörű, ám igen-igen keserű növény elsőrendű emésztésserkentő. Hatóanyagai között fellelhetőek a glikozidok, gyanta/viaszanyag, taurinok, keserűanyagok, szerves savak. Az emésztést több oldalról is támogatja. Elsősorban máj- és epeserkentő, fokozza a gyomornedv képződést, gyomorerősítő, vértisztító, erjedésgátló. Jó szolgálatot tesz bélrenyheség esetén is, valamint hasnyálmirigy betegségekre is kedvező hatással bír, mivel serkenti az emésztőenzimek termelődését.

Gyomorfekély esetén viszont kifejezetten kerülendő az alkalmazása.

Szöszös ökörfarkkóró

A „királyné gyertyája” néven is ismert sárga virágú növény utak mellett, réteken mindenhol megtalálható hazánkban. A népgyógyászat a virágzatát használja fel, a csészelevelek nélkül. Hatóanyagai a flavonoidok és glikozidok mellett a szaponin, nyálkaanyag, fenolkarbonsav, valamint keserűanyag. Nyálkaoldó és köptető, valamint izzasztó hatása miatt megfázások, meghűlések és influenza esetén ehhez a növényhez is nyúlhatunk a bodza és a hársfa mellett. Enyhe vízhajtó is, így reuma ellenes teakeverékbe is rakhatjuk. Külsőleg sebgyógyításra használhatjuk borogatásként.

Fontos megjegyezni, hogy a magja mérgező, ezt mindenképpen kerülni kell!